Karinthy keretbe foglalja a színészi pályámat

– Mikor és hogyan találkoztál először Karinthy munkásságával?

– Ő az, aki tulajdonképpen keretbe foglalja a színészi pályámat, mivel ötödikes koromban az egyik novellájával indultam el az iskolai Ki mit tud?-on a magyartanárom unszolására. Úgy alakult, hogy megnyertem, majd utána az ajkai városi fordulót is. Ez így volt hatodikban, hetedikben és nyolcadikban is, így tulajdonképpen Karinthynak köszönhetem, hogy megismertem az érzést, milyen színpadon állni, sikereket elérni és lekötni a közönséget.
Jóval később megismerkedtem Karinthy Mártonnal, aki felkérte a minitársulatunkat, hogy csináljunk a színházában valamit. Bár végül egy Rejtő-átirat mellett döntöttünk, ennek kapcsán nagyon jó barátságba kerültünk, és amikor a családjáról szóló műsort készítette a tévében, engem is meghívott beszélgetőtársnak. Már akkor érleltem a gondolatot Gyulay Eszterrel, a társulatunk dramaturgjával közösen, hogy meg kéne csinálni az Utazás a koponyám körült.

Emellé megtalált Réczei Tamás, aki rendezett egy felolvasóestet a Karinthy-Böhm Aranka-Déry Tibor szerelmi háromszögből az Így szerettek ők alapján. Ebben én voltam Karinthy, ami szintén csodálatos élmény volt és még közelebb vitt hozzá. A végső lökést viszont az adta meg, hogy tavaly Karinthy-gyűrűt kaptam. Ez már tényleg egy jel volt arra, hogy bezárult a kör, meg kell csinálnom a darabot. Az a csodálatos ebben a kisregényben, hogy nem csak az derül ki belőle, min ment keresztül a szerző: szinte mindenről szól, életről, halálról, szerelemről, nőkről… Imádtam a munka minden percét.

hirdetés
– Hogyan dőlt el, hogy a könyvnek mely részei kerüljenek be a darabba?

– Gyulay Eszterrel közösen húztuk meg, én pedig arra gondoltam, hogy legyenek zenés betétek. Szerettem volna, ha nem egy szikár monodrámát kell előadnom egyedül. Van egy olyan pont a regényben, amikor Karinthy az első tünetek észlelése után elmegy Bécsbe a feleségével, hogy az ottani klinikán is megvizsgálják. Ha már ott vannak, elmennek egy helyi lokálba is, ennek kapcsán tűpontosan leírja, milyen volt a fellépő páros.

Arra gondoltam, hogy ezt a párost vigyük végig az egész darabon, adjanak elő olyan zenéket, amelyektől úgy tűnik, mintha Karinthy a lokálban írta volna meg a művet. A fő szám pedig, amit felkonferálnak, nem más, mint a Halottaskocsi című Karinthy-vers.
Nem titkoltan van egy olyan funkciója is a dolognak, hogy könnyítse azt a helyenként elképesztően erős és nagyon nehezen elviselhető fájdalmat, amit a szöveg közvetít.

– Hogy születtek a dalok?

– Marton Róbert írta őket az instrukcióim alapján, sokáig ötleteltünk arról, hol milyen érzeteim vannak, hová férne el szerintem zene. A szövegek jó része is az ő munkája, illetve Karinthy- és Ady-verseket is felhasználtunk. Egyébként ő is színész, akárcsak az énekesnő, Parti Nóra. Ez azzal az előnnyel is járt, hogy a zenés betétek mellett egy-egy kisebb jelenetben megformálhatják Olivecrona professzor és Böhm Aranka karakterét.

Ők egyébként egy házaspár, és a gyerekeik miatt még soha nem vállaltak közös szereplést, de a kedvemért kivételt tettek, ami nagy megtiszteltetés.
– Adja magát a párhuzam a Mácsai Pál-féle Azt meséld el, Pistával. Dramaturgiailag van bármi, amit onnan merítettetek?

– Nem, mivel eddig csak hallottam róla, hogy csodálatos, de nem tudtam megnézni. A bemutató után viszont mindenképp bepótolom, ez egy plusz apropó lesz rá.

– Több nyilvános olvasópróbát is tartottatok a premier előtt. Tesztelni akartátok a fogadtatást?

– A karantén alatt adta magát, hogy csináljunk egy online közvetített felolvasást. Szerencsére nagyon népszerű volt, több mint 13 ezren kattintottak rá és rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk. Élőben pedig az Ördögkatlan fesztiválon mutattunk be egy „félkész” változatot, ahol már a dalok is megvoltak, a szöveget viszont még olvastam. Élesben ezen felül vannak jelmezek és minimális díszlet is.

– Nehéz volt megtanulni a szöveget?

– Nagyon. Önkényesen szinte semmit nem változtattam rajta, legfeljebb néhány „a” betűt és „hogy” szót raktam bele, mivel ezekkel elég szűkmarkúan bánt Karinthy.

Lehet érezni, hogy ez szépirodalom: fontos szerepe van a konktét szóhasználatnak, illetve a szórendnek is. Például nem azt mondja, hogy „halk, meleg zubogást hallok”, hanem azt, hogy „hangtalan meleg zubogást érzek”.
Vagy nem azt, hogy az éjjeliszekrényen egy vázában állt két krizantém, hanem ehelyett „az éjjeliszekrényen karcsú vázából szökkent ki a két fehér krizantém sudár dereka”. Na, ilyenből van száz benne.

– Mi a terv, milyen gyakran fogjátok játszani?

– Nagyon szeretném ha ez a darab hosszú ideig, rengeteg alkalommal menne. Már most vannak vidéki felkéréseink is, úgy csináltuk meg, hogy könnyen utaztatható legyen. Budapesten egyelőre a B32 lesz a játszóhely, de több másik befogadóhellyel is jó kapcsolatunk van, ilyen például a Kispesti Munkásotthon, az Erzsébetligeti Színház, vagy a kaszásdűlői 3K Művelődési Ház. Abban bízom, hogy ezeknek a nézőköre nem annyira üti a belvárosi színházakét, ezért akár párhuzamosan is a repertoárjukon tarthatjuk a darabot.

– Mennyire van tele most a naptárad?

– Ez az időszak most nagyon sűrű, 20 előadásom van kitűzve októberre, a Karinthy-darab után alig három héttel jön a beszélő fejek bemutatója is a Centrál Színházban. Utána karácsonyig valamivel lazább lesz, bár mennyiségre továbbra is havi 20-22 előadás van kilátásban. Tegyük hozzá, hogy a karantén előtt gyakran 30 fölött is volt ez a szám. Közben forgatok is, a Mellékhatás második évadában van egy kisebb szerepem, és hamarosan bemutatják a Nagykarácsony című filmet, amiben szintén játszom.