Foglalkozásvázlatok

A négy lépcsős befogadói csomagunk azoknak a pedagógusoknak szeretne segítséget nyújtani, akiknek lehetőségük van elmélyültebben foglalkozni az iskolai zaklatás mindenhol jelenlévő problémájával.  Az itt olvasható kettő óravázlatból az elsőt a 7 nap című előadásunk megtekintése előtt javasoljuk végigjátszani, a másodikat pedig az előadás és az azt követő feldolgozó foglalkozás után. A koronavírus járvány miatt volt időnk kidolgozni a vázlatokat, de lehetőségünk a kipróbálásukra még nem, ezért minden visszajelzésért nagyon hálások vagyunk.

felkészítő vázlat:

Ha a terem adottságai megengedik, képezzünk egy nagy kört a terem közepén a székekből, a padokat toljuk a falhoz.

1. 

Oldó-blokk 

a. Taps-kör
Álljunk egymástól kényelmes távolságba, kört formázva. A játékot elkezdő tapsol egyet, a tőle jobbra álló is, és így tovább, amíg valaki kettőt nem tapsol. Akkor megfordul a a taps haladási iránya. Ha jól megy megpróbálhatjuk úgy is, hogy kettő irányba indítjuk az elején a tapsot. 

b. Kőpapírolló-kígyó

Járkáljunk fel-alá a teremben, figyelve, hogy ne tömörüljünk egyik sarokba sem. Akivel szembe találkozunk, játszunk egy kő-papír-olló meccset. Aki veszít, beáll a nyertes mögé és úgy sétálnak tovább. A játék addig tart, amíg a két nagy kígyó utolsó meccsét le nem játsszák. 

2.

Hőmérő 

Kijelölünk egy jó széles térrészt - lehet az osztály hosszabbik oldalfala - az lesz a hőmérő. Az egyik vége a nulla, vagyis a "Semennyire nem értek egyet a mondattal.", a másik vége a tizes, vagyis a "Teljesen egyetértek az elhangzott mondattal." A diákoknak be kell állni oda, ahogy ők viszonyulnak az elhangzó mondatokhoz. Miután beálltak, érdemes a skála két szélere került néhány résztvevőt megkérdezni, hogy miért oda álltak. 

Mondatok:

Ahol nem folyik vér, ott nincs agresszió.

Egy szeretetből adott pofon az nem agresszió.

Az agresszió csak az állatvilágban természetes. 

Az erősek legyőzik a gyengéket, ez az élet rendje.

Minden egyes emberen segíteni kell. 

3. 

Gyűjtés

Milyen fajta agressziók jelennek meg a környezetükben? Mik a velejárói? (fiziaki, verbális, online - ütés, rúgás, köpés, csúnya beszéd, megalázás)

4.

Szoborkészítés - kis csoportban.

Lehet rajzolni vagy saját testünkből elkészíteni a szobrot a térben.

A szobor címe: 

Legyőztük a ....! A ... helyére minden kiscsoport választ egyet a 3. pontban gyűjtöttek közül.  

5. 

Elköszönés, a következő óra bevezetése. "A 7 nap című előadást fogjátok látni, ami hasonló dolgokról szól, mint amivel itt játszottunk, utána újra beszélünk, stb." 

feldolgozó vázlat:

Ha a terem adottságai megengedik, képezzünk egy nagy kört a terem közepén a székekből, a padokat toljuk a falhoz.

1.
Élményfelidézés asszociációs szókígyóval.
A diákokat kérjük meg, hogy gondoljanak vissza a legutóbbi órára, amikor a Nézőművészeti Kft. 7 nap című előadását nézték meg, és részt vettek az előadást követő feldolgozó foglalkozáson. Milyen érzések, milyen benyomások kavarognak bennük az élmény kapcsán? Körben haladva mindenki mondjon egy szót erről.  

2.
Energetizáló játék.
Mindenki álljon fel a helyén, tolja hátrébb a székét. Aki elkezdi a játékot, kezéből fegyvert formáz és eljátssza, hogy rálő valakire a körből. Annak az embernek azon nyomban le kell guggolnia. A két szomszédja háromszázhatvan fokot fordul, majd lő. Aki a gyorsabb, az nyer; a másik játékos kiesik. A guggoló ember lőhet. Ha a két szomszéd előbb fordul, mint hogy a középen álló leguggolna, ő esik ki. Ebben az esetben a játékot indító ember lő újra. Érdemes két-három alkalommal is végigjátszani.

3.
Továbbírt történet.
Alkossunk három kis kört a székekből, a három kiscsoportnak. 
Mindenki kitalál egy mondatot, hogy mi történt Annával és Petrával. Lehet kettő körben is. A közös történet vége rögzített, mindketten elmennek a tíz éves érettségi találkozóra. A játék kezdete előtt érdemes néhány mondatban feleleveníteni, hogy hol fejezi be az előadás a két lány történetét. 
A játékot lehetőség szerint három kiscsoportban játsszuk. Az elsőben Anna, a másodikban Petra, a harmadikban egy osztálytárs a mesélő. Egyes szám első személyű mondatokat mondanak a diákok. Pl.: „A középiskola után nem volt kedvem tovább tanulni.” „Úgy döntöttem, hetente egyszer futással vezetem le a feszkót.” stb. 
Amikor mindhárom csoport kész, felolvassák egymásnak az ő történet-változatukat.

4.
Asszertív kommunikáció.
Az agresszor leszerelésének egyik módja lehet az asszertív kommunikáció. Az előadást követő feldolgozó foglalkozás során a színészek segítségével tettünk egy próbát, hogy a darab szabadon választott jelenete megoldható lenne-e az asszertív kommunikáció segítségével. A három kiscsoport tetszőleges helyzet segítségével modellezze ezt. Lehetőség van a darabból helyzetet választani, de hozhatnak a saját életükből is. Közösen találják ki a szituációt, írják meg a benne elhangzó mondatokat. A megosztás során olvassák fel egymásnak, ha van rá szándék el is játszhatják, de ez nem cél, csupán lehetőség.

5.
Közös lezárás.
Ismét üljünk nagy körbe. Beszéljük át, okozott-e nehézséget a két lány jövőjének kitalálása, vagy az asszertív kommunikációs jelenet megalkotása.  Hívjuk fel a figyelmet közösen az esetleges párhuzamokra és különbözőségekre a három jelenetben.  Aztán mindenki idézze fel a szót, amit az óra elején mondott és próbálja megfogalmazni, hogy mi változott benne a témával kapcsolatban. Ezt egy-két mondatban ossza is meg a társaival, ha van kedve.